A sorozatokat szándékosan külön lapom említeném a filmekkel, mert mára olyan tág és komplex téma, hogy bőven megér egy külön kategóriát.

Hősiesen bevallom a sorozatokkal kapcsolatban mindig is fenntartásaim voltak. Általában ha valaki mondja, hogy megnéz egy sorozatot mindig valami gagyi tini vagy brazil szappan opera jutott eszembe. Azonban 2005 környékén jött egy olyan váltás az amerikai sorozat gyártás történetében ami szerintem nem csak engem hanem nagyon sokakat is visszaszippantott a képernyők elé - képletesen szólva, mert sose tv műsor kereteiben nézem őket -.

A sorozatokkal nekem régen az volt a bajom, hogy egyszerűen nagyon bassza a csőrömet ha valami kisköltségvetésből van készítve - ergo esetek többségében eléggé gagyin néz ki az egész univerzum - illetve a halálom mikor annyira monoton és kiszámítható egy-egy sorozat, hogy minden egyes részben ugyanazon a logikán keresztül viszi végig a filmet, szinte semmi meglepetés vagy cliffhanger nem lesz benne. Ugyan van 1-2 olyan sorozat aminek annyira tetszik az univerzuma vagy annyira szimpatikus az egyik karaktere vagy szimplán jó poénok vannak benne, hogy el tudom viselni ezt a monotinitást. De azt is kizárólag úgy, hogy sokszor több hetes szünetet tartok 1-1 rész között. Úgy már nem érezni, hogy egy kaptafa.

Számomra egy jó sorozat mindenképpen valamilyen folytatásos story - fő történet szálas - valamilyen csattanóval a végén. Olyan csattanóval amivel alig tudom már a következő részt kivárni. 2005 környékén a Prison Break megjelenése - Szökés - volt az első ilyen sorozat ami újra kedvet adott a sorozat(ok) nézéshez és tényleg nagyon odaszögezett a fotelba. Hozzá teszem nem vagyok egy sorozat junkie, sorozatokat akkor kezdek nézni ha uborka szezon van mozi téren vagy egyszerűen lefekvéskor nincs kedvem egy 3 órás filmet végig ülni seggel, ilyenkor egy 30 - 40 perces sorozat pont jól jön.

A Szökés szerintem egy vízválasztó volt a sorozatok történetében úgy gondolom, hogy azt követően rengeteg olyan sorozat jött a tengerentúlon ami már a mozi vásznon is kezdi megállni a helyét technikailag. Tipikus hibájuk sajnos mindegyiknek az, hogy ha valami működik akkor ha kell ha nem berendelnek újabb évadokat ezzel elbaszva az előző által felépített összképet. Egy szép kerek sztori sztem max 2- 2 és fél nagyon maximum 3 évadból elmesélhető, a többi már vérszegény lesz.

Ez a 2-3 évados táv a történet vezetős sorozatokra érvényes azonban okos készítők ezt gyakran vegyítik a klasszikus egy kaptafára épülő sorozat logikával és így akár duplájára vagy triplájára ki lehet tolni az idő tartalmat, mert a fő száll csak minden 4. vagy 5. résznél folytatódik. Ez okos de itt sem lehet húzni a végtelenségig.

Számomra ideális sorozat kb. a következő kritériumokból állhatna össze:

- 1 történet szálas story vezetés, hogy a részek végén mindig várjam a következő részt

- relatíve nagy költségvetés

- Scifi, misztikus vagy történelmi jelleggel. Az ügynök, zsaru, nyomozós storyk annyira unalmasak már 

- max 2 - 3 évados hosszúság 

- 40-45 perces időtartam / rész

- egyértelmű lezárás a végén

Szintén szeretnék több posztot szentelni a kedvenceim bemutatására, így a játékokhoz hasonlóan felsorolnám azokat a sorozatokat amik hatással voltak rám (és később írni is fogok róluk) amiket elkaszáltam azokról is fogok írni egy összesítő posztot.

Prison Break - első komolyabb sorozat aminek alig vártam a folytatását

Supernatural - Imádtm a karaktereket és a történetét, jól meg volt oldva a fő szál és az önálló részek közötti váltakozás, azonban 5-6. évadra számomra már nagyon erőltetett volt így elkaszáltam.

Fringe -  ugyanaz mint Supernaturalnál

Californication - mai napig nem tudom miért nézem, igazából semmiről nem szól és halál semmilyen a sztori de a főszereplők dumái miatt képes vagyok minden új részt megnézni

Entourage - Az első olyan komédia sorozat aminek minden egyes részét imádtam a 8. évadból, sosem volt unalmas. Számomra a tökéletes sorozat volt.

Las Vegas - Szintén végig néztem mind a 8 évadot, de annyira nem csíptem mint az Entourage-t.

Mentalist - Jó volt az alap téma, bírtam a főszereplőt is sajnos számomra a sorozat elfáradt 2 év ad után, de az a 2 évad nagy hatással volt rám

Lie to me:  Ugyanaz mint a Mentalistánál

Shark:  Ugyanaz mint a Mentalistánál

White Collar: Imádom a sorozatot, de nagyon monoton és kiszámítható számomra így nagy szüneteket tartok egyes részek között

Flash Foward:  Egy sorozat aminek az első évada maga a tökéletesség volt, utána egy totál fos. Ettől függetlenül kedvenceim között tudom

Continum: Egy nagyon jó SCIFI sorozat aminek azóta várom a következő évadját

The Walking Dead:  Számomra az új Prison Break, olyan szintű izgalom van bennem még ha sokszor nagyon megül a történet akkor is.

Hamarosan jönnek a részletes élmény beszámolók illetve próbálok visszaemlékezni az abszolult kaszákra is.

A kockaságomhoz jelentősen hozzá tartozik a film-mozi mániám ami úgy gondolom kitünő bevezetése a film témának. Film és sorozat vélemények helyett első körben egy örök dillemámat fejteném ki: megéri-e pénzt adni az adott új filmekre vagy várjuk meg amíg innen onnan beszerezőhető HD-ben.

Előjáróban annyit, hogy pár éve volt olyan korszakom amikor minden egyes fos filmet megnéztem moziban, még azokat is amiket itthon 2 perc után kikapcsoltam volna - jelentősen rontva ezzel a mozizás élményét -. A nagyobb élmény romboló általában a mozi teremben lévő, hogy is mondjam "suttyó" hangos audio kommentár típusú emberek voltak amik végképp arra a következtetésre késztettek, hogy csak tényleg a legjobb filmeket nézzem meg moziban és azt is a jóval drágább VIP részlegben (

Arénában - BP) olyan időpontban amikor szinte senki nincs. Probléma így hamar megoldódott, azonban el kellett dönteni egy trailer  - vagy valakinek a véleménye - alapján, hogy ez moziban nézős vagy sem.

Tudni kell rólam, hogy viszonylag mindenevő vagyok. Scifi jöhet töménytelen mennyiségben, és az összesstílust képes vagyok befogadni ha önmaga kategóriájában szórakoztató és jól meg van csinálva.

Alap kérdésem mindig az, hogy mikor az iTunes-on a trailerek között megpillantom a kiszemelt filmet, hogy megéri-e a film, hogy pénzt adjak érte vagy nem. Teljesen az illegális letöltések ellen vagyok, és úgy gondolom ami jó azért fizessen az ember mert megérdemlik az alkotók, és a bevételből hátha újabb hasonlóan jó filmet csinálnak. De a rossz filmre kifejezetten sajnálom az utolsó fillért is, és ha már annyira fos - bár relatív tudom, de mégsem annyira relatív mint a zene esetén - akkor menjen el a kedves készítők kedve egy életre a film készítéstől a jegyeladási adatokat meglátva.

A stratégiám a következő a filmek kiválasztásával kapcsolatban:

I. Megnézem a trailerét:

 - ha a trailer már pár másodpercre is unalmas akkor alapból az este 90%-ban kuka a film, ha nincsen 2 percnyi ütős jelenet a filmből vagy egy rohadt traileret se tudnak élvezetesen összevágni akkor, hogy fogják összevágni az egész filmet

 - vígjáték esetén ha túl erőltetett néhány poén az előzetesben, akkor enyhén valószínű, hogy a film legjobb 4-5 poénját már bele is rakták a trailerbe - ezenkivül több nem is lesz benne - 

- ha első 20 másodperc már szerelem első látásra, valamilyen oknál fogva - látvány világ, karatker tetszik, vagy a sztori - már át is ment az első rostán

- ha valamilyen filmet egy B vagy C kategóriás rendező  de főleg producer nevével akarnak eladni - ami nem franchise folytatás, hanem egy teljesen noname új film - az már újabb kételkedésre ad okot

- ha valamilyen franchise folytatása akkor annak fejében döntöm el a sorsát, hogy az utolsó rész, hogy tetszett

- könyv adaptációk esetén utánanézek az eredeti könyv eladásainak, ha nem túl nagy bestseller kategória akkor a filmtől se szabad sokat várni

II. premier hét, megvárok pár külső véleményet:

- Indexnek, Origonak és hasonló oldalaknak elvből nem hiszek. Nem diplomás filmeszéta vagyok se hobbi filmes, szórakozni és kikapcsolódni megyek a moziba nem szakmázni. Mellesleg ezek az "szak" újságírók szart nem értenek a szórakoztatáshoz, így a filmekhez sem

- FB-n barátok véleményének nem hiszek, nagyon sokszor fürödtem már be, hogy sokan írták, hogy "hűű nagyon jó film" és amiatt elmentem megnézni és csalódottan jöttem ki a teremből, mert többet vártam - vagy pont egy olyan jó filmet savaz mindenki ami számomra az év egyik meglepetése lehet, ilyen is volt már -

- Olyan emberek véleményére próbálok építeni akik hasonló ízléssel rendelkeznek mint én

- Kinti jegyeladásokat se szabad figyelni - rengeteg olyan film volt ami nagyon hamar megbukott az amerikai piacon de nekem nagyon tetszett -

III. Ha nagyjából senki nem szapulja látványosan a filmet, és azoknak is tetszik akik hasonló ízlésűek mint én és a "jó" megérzésem továbbra is kitart akkor tuti moziban nézős a film. Esetek 95%-ban ez beválik

Ennyi nagjyából a stratégiám, hamarosan érkezik egy hasonló poszt sorozat témában és a következő körben már valamilyen film vagy azzal kapcsolatos téma elemzésével fogok visszatérni :)

Tervezem a jövőben rengeteg játék, és platform kivesézését, azonban bevezető jelleggel fussuk át a gaming témát, azon belül is, hogy  milyen játékok voltak - kiemelten nagy - hatással rám az életemben. Tényleg csak azokat említeném amik maradandó nyomot hagytak bennem

Ha visszautazunk az időbe az arcade játékok időszakába igazábol rá kell jönnöm, hogy egy jó játékhoz régen nem kellettek se erőművek se grafikus gyorsítok vagy dupla retégű dvd-k, hogy jó es tartalmas legyen. Nem kellett se intro, tutorial, hollywoodi sztory vagy brutál CGI, hogy egy játék mindenki kedvencevé válljon. Idő mulásával viszont a jó játek receptje vagy a hangulaton, vagy egy adott franchise sikerén, multiplayeren, történten, grafikán vagy egy addig nem megvalósított stíluson állt vagy bukott.

A legfontosabb kritériumok számomra egy játékban -aminek meglétekor függő lehetek hetekre - :

I. A filmekhez hasonlóan legyen egy komoly story és univerzum mögötte, jól felépitett karakterekkel. Sosem voltam egy arcade gamer típus, eljátszottam az ilyen játékokkal és a maga idejében hatással is voltak rám, de csak olyan játékoknak tudtam az igazi megszállotja lenni aminél egy ütőképes story és unvierzum volt felépítve. - kivételekre később kítérek -

II. Vagy legyen hosszú a történet szóval -ezuúttal a játék idő- vagy az újrajátszhatóság lehetősége magas legyen. Értsd mindig történik valami nem előre scriptelt esemény amitől izgalmas marad a játék vagy multiplayer, skirmish mód esetleg kreatív sandbox lehetoseg

III. A küldetések ne legyenek montonok és kiszámíthatóak - legnagyobb Assassin's Creed rajongokent az AC1-et negyedenel elkaszaltam a montonitas miatt - 

IV. Relative bug mentes legyen

V. Realisztikus legyen, minél valósághűbb a fizika, a környezet, a sok apró részlet annál jobban magába tud szippantani a játék  - pl. lövöldözős játékoknál pl mindig imádtam ha minden tereptárgy és díszlet szétlőhető :):) -

Ha ezek megvannak egy játékban már nagy gond nem lehet.

Hónapokra elegendő témát nem akarok egy posztban kivesézni, így minden kisregény és hosszabb komment nékül felsorolnám azokat a játákokat amitől függő lettem a maga idejében. Részletes magyarázattal és leirassal külön bejegyzesékben fogok írni. 

Wizard of War /C64/ - első játékélményem, a "multiplayer" 2 játékos mód miatt volt számomra megunhatattlan
Super Mario Bros /Nintendo/ - komment nem kell hozzá
Mortal Kombat 2-3  - a speciális mozdulatok és kivégzések felkutatasá - akkor internet hianyában ez izgalmas volt-
Doom 2 - Első kedvenc FPS-m amit soha nem vittem végig cheat nelkül / IDDQD, IDKFA/
Duke Nukem 3D - első FPS amiben hangulat volt és atmoszféra + némi poén
Sim City X - komment nem kell
Prince of Persia - játékmenet
Monkey Island 2 - Első point-click kalandjáték élményem, jó story, sok poén és sok logikai megfejtő
FIFA 99 - komment nem kell hozzá  /itt volt egyedül teremfoci a FIFA történetében, imádtam/
Red Alert 1-2 - komment nem szükséges
Carmageddon - Sandbox jelleggel mindig kiéltem a törni-zúzni vágyaiamat rajta
GTA 1 - Első sandbox játékom, évekig lekötött
Age of Empires 1-2- Mindig szerettem a történelmet, ráadasul RTS, alig tudtam abbahagyni 
NFS 2 Hot Pursuit - A rendőr űldözés , első 3D Fx vodoo 1 támogatás, osztott képernyős játék mód miatt imádtam
Starcraft - Nem kell komment
Half Life - Story + hangulat
Counter Strike - Multiplayer
Call of Duty - No komment
Sims - Nem kell komment
Max Payne - bullet in time  lövöldözés
GTA 2-3-4 - Nem kell komment
Hitman összes: egyedülálló játék menet, story
Assassin's Creed összes (kivéve az 1): komoly story, játék menet, karatkerek, zene, élmény
Dishonored: komoly univerzum, story, játék menet

-jó pár játék kimaradt az életemből amit folyamatosan pótolok, lehet hogy még bővül a lista visszamenőleg -

1-1 poszt alkalmával nosztalgiázok később majd a felsorolt játékokból illetve rengeteg témával készülök még játék ügyben.

Mitől kocka a kocka? Hol kezdődik a kockaság?

Az átlag ember (és Hollywood) számára a kocka egy dagadt, zsiros, pattanásos, szemüveges fiú / férfi aki egész nap WOW-zik és minimum 3-4 programnyelvet "beszeél". Ha nem WOW-zik akkor egér kattintás nelköl, pusztán gyors gépeléssel feltöri a NASA vagy a CIA rendszerét kb 5 perc alatt (4 monitoros nézettel).

Valójában azokat hívjak kockának - a magyar nyelv szerint - akik annyit ülnek a gép előtt, hogy már a fejük is olyan kocka lesz mint a monitor amit néznek.

"Kisfiam ne ülj annyit a számitógép előtt"

10 - 15 éve meg lehetett a gyereket terrorizálni ezzel a mondattal, 2013-ban viszont szinte mindenki egész nap vagy a számitógéépet bamulja vagy a 3-4-5" inches mobilját vagy a tabletjét. 0-99 éves korig nemtol függetlenül. Felköltözött a magán, társas es üzleti élet az internetre - a szórakozas mellett - igy aki nem naprakész az bizony lemarad es az mai mércevel ciki.
Az internet egy új élet tér lett. Gyerekeknek grund es jatszótér helyett chat szoba es game server, tiniknek hátso üles es csavargas helyett  facebook es web cam sex - film, zene letöltes -, felnőtteknek iroda helyett levelező rendszer és skype. Minden a gép előtt zajlik, életünk 80%-a, annak is aki nem tartja magat kockának az ott dolgozik, informálodik, szórakozik, barátkozik, kapcsolatot tart ergo ugyanolyan kocka mint a 10-15 éves sztereotipizált kövér pattanásos -no meg szűz- kocka fiú.

Innentől kezdve érdemes lenne meghatározni, hogy kik azok a kockak akik még a mai átlag usereknel is kockábbak? - a hardcore programozókat, fejlesztőket es gamereket es netes pedofilokat leszámitva -

Az átlagnal is kockább vagy :

- Ébredes es lefekvéskor az első/utolsó dolgod valamilyen elektronikai kütyüvel van

- Ha napi 8 óránál többet foglalkozol velük - még a munka időn kivül is-

- Ha egy szoftverfrissítésnek úgy örülsz mintha karácsony lenne

- Ha elhagytál valamit a lakásban es spotlightal keresnéd meg

- Ha facebookon naponta 2-nel több posztot írtál vagy refresht nyomtél 1 percen belül

- Bármilyen új kütyüt kérdés nélkül early adopterként megvásárolsz

- Ha kézzel már teljesen elfelejtettél írni

- Ha kikapcsolod a gépet és utána a telefonodat kezded el nyomkodni -vagy fordítva-

- Ha arra élvezkedsz, hogy hány hónap az aktuális uptime-ja a gépednek (értsd: mennyi ideje nem volt kikapcsolva a gép, max sleepelve)

- Ha arra élvezkedsz, hogy mennyi a torrent up/download rátád

- Ha egy IOS kontra Android vitát keresztes háborúnak tekintesz /én az IOS-re szavazok/

- Számháboruztok a barátokkal (kinek nagyobb es mennyi a memóriaja, proci órajele, tárhelye, gyorsasága stb.)

- Ha étkezes előtt minden kajádat kiposztolod Instára vagy FB-re

- Ha minden egyes jelentéktelen történést dokumentálsz valamelyik közösségi oldalon

- Ha számodra az az ember nem létezik akiről nem találsz a neten vagy FB-n infot

Nagyon sok ilyen tünet van meg de hirtelen ennyi jutott eszembe, ha nektek is eszetekbe jutt pár ilyen tünet akkor ne habozzatok a kommentben leírni!

Miről lesz szó a kocka macskában? Mindenről ami valamennyira kocka téma: elektronikus zene, film, mozi, sorozat, játék, kütyük meg ami jön :)