Senki nem gondolta volna, hogy enniyre megtudja változtatni az emberek viselkedését egy internetes web oldal, ahova már már mindenki feltölti az egész életét. Számos előnye van a Facebooknak, elérhetjük nem rég látott ismerősünket, rokonunkat, osztálytársunkat, olyanokkal tarthatjuk rendszeresen a kapcsolatot akivel amúgy nem nagyon beszélnénk, sok telefonszámlát spórolhatunk és sok hasonló érdeklődésű emberrel megismerkedhetünk mint mi. Azonban véleményem szerint a pozitív dologok itt véget is értek.

A Facebook sikere (szerintem) egy olyan emberi tulajdonságra épít ami mindannyiunkban benne van, ez pedig a kíváncsiság. Vajon mit csinálhat Rozika a szomszédban? Pistike hol volt nyaralni? Jolán kivel jött össze tegnap? Mennyit kereshet a fotók alapján Károly? Sárika kivel szakított tegnap és mennyire néz ki kövérnek bikiniben a fotón? stb. stb. 

Azért vesznek fel az emberek rengeteg olyan személyt ismerősönek mert kíváncsiak, hogy mi történik a másikkal és ezt anélkül akarják megtudni, hogy egyátalán szóba állnának egymással. Ezért van az, hogy néha olyan megy el melletted a munkahelyen köszönés nélkül aki amúgy bőszen felvett nem rég ismerősnek. Az oldal addikciója abban rejlik, hogy minél több ismerősöd van annál nagyobb a valószínűsége, hogy minden egyes refreshnél valakivel biztos történik valami új dolog, így egyszerűen ott tart az oldalon (most arról nem beszélünk, hogy valakivel egésznap beszélgetsz a chaten, ez régen is meg volt más rendszereken, de talán egy picit kitérek még rá). Egy 0-24 frissülő pletyka-búlvár újság lesz az ismerőseinkről és a sztárokról, ismert személyiségekről akiknek az oldalait lájkoltuk, hiszen ők is mindent bevetnek, hogy like-okat gyűjtsenek.

Az egész rendszer rákfenéje az előző sorokban leírt tényből indul ki, ugyanis mivel mindenki tudja, hogy az ismerősei figyelik, arra törekszenek, hogy a lehető legjobb oldalukat mutatják meg magukból és ha kell az eget is lehazudják és leszínészkedik csak azért, hogy az ismerősei megvessznek az irigységtől - aki nyílvánosan, panaszkodik, siránkozik és jajgat a facebookon az a való világban még nagyobb loser mint virtuálisan -

Szóval mivel mindenki bizonyítani akarja, hogy ő milyen vicces, milyen fasza, milyen alfa hím, milyen jó élete van ezért minden eszközt bevetnek arra, hogy ezt prezentálni tudják a nagy világnak. Lefotózzák minden egyes mozdulatokat, mit vásároltak, milyen ruhát vettek fel,mit és hol ettek,mire költik a pénzüket,  hol nyaraltak, milyen kocka hasuk van, milyen jól néznek ki bikiniben a tükörben stb egy szóval mindent ami alapján le lehet mérni, hogy milyen minőségű és mennyibe kerül az ember mindennap élete.  Egy virtuális népszerűségi harcot vív szinte minden aktív Facebookozo, harcolnak a like-okért ami valójában egy forintot nem ér a való életben. Erre van is egy kifejezés "like kurva - attention whore". Persze nem mindenkinek a like vadászás a célja, valakinek szimplán az, hogy villogjon a haverok, rokonok előtt, hogy neki bizony jó élete van és az annyira tökéletes, hogy az matematikai csoda.

És ebből következik a megállapításom, hogy rendszeres Facebookozás bizony irigy,elkeseredett, szomorú és elégedetlen embereket szül, folytonos bizonyítási vágyat és kisebbségi komplexust. Mindent összegezve, sok facebookozás, az átlag emberek nagy részénél inkább negatív élményeket szül mintsem pozitívakat. Még ha tudjuk, hogy mindenki csak becsapaja a másikat akkor is rossz érzést kelt bennünk az a gondolat, hogy milyen jól megy már a másiknak és nekem mennyire rossz. Nem túl sok pozitív érzést soroltam fel.

Másik dolog ami a Facebookon tartja az embereket és még szabadulni se engedi az előbbi negatív érzésektől az embert az a közösségi tudat, és a valakikhez való tartozási vágy. Senki sem akar egyedül lenni, mindenki akar valahova tartozni így az emberek többsége azt csinálja ami másoknál is menő. Ergo megoszt minden szart ami éppen menő, néz minden fost ami éppen menő, hallgat mindent ami éppen menő, csak hogy nehogy véletlenül ki legyen zárva abból a közöséggből. És ha az adott baráti társaságban mindenki kiposztolja, hogy pl. milyen telefonja van akkor neki is kell, és bizony ő úgy lesz a többinél jobb és menő a társaságban ha drágább telefont veszi meg, és így tovább és így tovább.

Az alábbi kis elemezésem alapján azt kell, hogy mondjam, hogy a FB igenis is árt az emberek lelkének és önbecsülésének a sok negatív személyiség és közösség romboló tényezőn kivül kevés pozitív érvet tudok felhozni a közösségi oldal mellett. Talán még is jobb volt minden amikor nem ennyire képmutató világban éltünk.